12.rész ~ Mint egy horrorfilm

12.rész ~ Mint egy horrorfilm

Arcára világított az egyik lámpa fénye, így láthattam az arcát. Nem kicsit, meglepődtem. Nem az volt akire számítottam.
-Mason! - toltam le magamról.
-Mi aaaz? - nevetett.
-Te hülye vagy? - kérdeztem zavarba esve.
-Miért? Hagytad magad.
-Mert másra számítottam! - emeltem fel kezeimet majd levágtam a combomra.
-Háát, akkor én megyek is. Szia. - integetett.
Gyorsan előkaptam a telefononat és megnéztem, hogy mennyi az idő. Éjfél?! Tyűha... Gyorsan összekontyoltam a hajam mert szétjött.
-Buuu! - csípett valaki hátulról oldalamba.
-Áh! - sikítottam fel. - Mason! Mi van veled ma? - fakadtam ki.
Nevetett.
-Na komolyan, menjünk haza. - mondta és elindult.
A denevérek szárny csapkodása járta át az utcákat.
A házunk előtt búcsúztam el Mason-től amikor lépéseket hallottam valahonnan oldalról. Nem foglalkoztam vele, megöleltem és egy puszit nyomtam arcára. Lábujjhegyen osontam be a szobámba. Az ajtó hangosan nyikorgott amikor benyitottam. Jade megmozdult és nyammogott párat és újra álomba merült. Gyorsan ledobtam a földre a nadrágomat, a felsőmet és a melltartómat majd felvettem egy hálóinget. Becsuktam az ablakot és bebújtam az ágyba.
***
Erős fuvallatra ébredtem. A függönyt lengette a szél. De hisz' én becsuktam az ablakot! Gondoltam. Vagy csak akartam? Nem tudtam, de becsuktam. Visszafeküdtem. Próbáltam aludni, de nem ment. Azt éreztem, hogy néznek.
Féltem. Egy fél óra múlva ismét a fuvallatokra ébredtem. Az ablak nyitva volt. Nagyon megijedtem. Az ég dörögni kezdett. Gyorsan bebújtam Jade mellé. Szorosan támasztottam hátam, az övének.
-Megan...! Megaaaan! - hallottam meg suttogva a nevem.
Nagyon berezeltem. Félelmem ellenére felültem az ágyban és megláttam! (!!!!!) A fejét nem láttam de, ahogy észrevette, hogy láttam kiugrott (illetve gyorsan kimászott) az ablakból. Nekem ennyi elég volt, tudtam, hogy itt volt valaki.
-Jade... - ráztam fel álmából erősen.
-Mi aaz? - nyávogott.
-Láttam itt egy alakot.
-Négyzetet vagy karikát? - gúnyolódott.
-Haha de vicces vagy, nevet a hajszálam. Nem tényleg volt it valaki!
-Növérkém, nem a Szörny RT-ben vagyunk. - veregette meg vállam.
***
Reggel zaklatottan trappoltam le a lépcsőn. Hála Istennek szombat van és nem kell suliba menni. Anyuék édesen turbékoltak. Amikor megláttak gyorsan kivette a mikróból anyu a két tányért, majd letette az asztalra.
-Jó reggelt kincsem, hogy aludtál? - kérdezte mosolyogva anyu.
Elkerekedett szemekkel néztem a reggelit, ami gofri volt mézzel leöntve, eperekkel díszítve és egy pici tejszínhabbal koronázva. Azt vettem észre, hogy folyni kezd a nyálam. Fennségesen nézett ki. Megráztam fejem, hogy vissza térjen a jó öreg Meggie majd válaszoltam anyunak.
-Öhm, aha.. jól telt.
-Rendben, szólnál a húgodnak, hogy jöjjön le? - mosolygott anyu.
A lépcső elé sétáltam majd felordítottam: Jade!
-Így én is tudtam volna. - nevetett anyu.
-Jó, na. Lusta vagyok. - vigyorogtam.
-Megyek már, megyek már. - trappolt le a lépcsőn.
-Azta... - esett le az állam. - Te, gyönyörű vagy!
-Köszi. - mosolygott.
Egy piros haspóló volt rajta, fehér hátul hosszított szoknyával. Haja kisimítva... WOW.
Falatozni kezdtünk.
-Na és hova csípted így ki magad? - szúrtam fel villámra az epret.
-Justin azt mondta találkozni akar velem.
-Áh.. - bólintottam egyet. - Értem.